HA HÉTVÉGE, AKKOR ESŐ (Eng)

---

HA HÉTVÉGE, AKKOR ESŐ

---

Pénteken Angie elég hasznos dolgokat tanított, csak mondjuk ezeket is már sokkal korábban kellett volna vennünk. Igaz, hogy Paola talán még novemberben egyszer gyorsan átfutott rajta: arról van szó, hogy hogyan végződhetnek az igék (are, ere, ire) és ezeket hogyan nevezzük. Olvastunk egy pizzas újságcikket is, amit elsőre teljesen megértettem! Ester ezúttal nagyon nem volt képben, úgyhogy elég sokat segítettem, meg másolt rólam, amit nagyban köszöngetett. Roberta sajnos még ma sem jött a bölcsibe. Könyveket selejteztünk ragasztgattunk meg szortíroztunk és gyorsan el is ment az pár óra. Azt is megtudtam, hogy elmarad a vasárnapi karnevál, mert hatalmas esőzést jeleztek. Amúgy az egész térségre péntek estétől. Alice 4re jött értem, ahogy megbeszéltük és együtt jöttünk Savonába ebbe a színjátszós vmibe. Bevallom vártam ez a kis utazást, mert soha nem voltam még kettesben vele. És ugye mindig megjegyzem, hogy annak ellenére, hogy a mentorunk, nem nagyon törődik velünk a hivatalos dolgokon kívül. Nos, a kommunikációnk kimerült annyiban, hogy mikor beszálltam megkérdezte milyen napom volt és csókolom. Én egész úton erőlködtem, próbáltam beszélgetést kezdeményezni már mindenféle hülye témával és 90%-ban olaszul, tehát legalább ezt értékelhette volna. De mindent lezárt max 1-2 szavas válaszokkal :S szal ezek után legszívesebben a foglalkozásra sem mentem volna el. Az is egy picit más volt, mint amire számítottam… A gyerekek ráálltak egy műanyag hengerre és azon egyensúlyozva kellett előre haladniuk. Minden gyerkőcnek kérdezgettem a nevét, mindegyiknek mondtam valamit, bíztattam őket – olyan Bátor Táboros feeling volt. És szerintem élvezték is, mert vki többször is ugyanúgy beállt az én soromban, meg mindig jöttek újak is – ez persze nekem is jó érzés volt. A végén mondtam Alice-nek, hogy ha van rá mód, akkor legközelebb szívesen tartanék én is pár játékot, mert ezek normális gyerekek, ügyesek és úgy tűnik vevők is az újra, szal pár BT-s dolgot simán bevetnék: esőerdő, james bond, stb… És legalább én is élvezném, meg tényleg hasznosnak érezném magam. Tehát az utolsó 15 percet leszámítva borzalmas volt az Alice-vel eltöltött és tőle, mint a mentoromtól nem ilyen hozzáállást vártam volna. Tényleg nem tudom mi volt ez :S Szilvi is mondta már korábban, hogy vele pl. sosem beszél a melóban. Az a furcsa, hogy Marilyn meg annyira istenítette, hogy ők még bulizni is jártak együtt. No mindegy, ezt jól kiadtam magamból itthon a csajoknak és nem tudjuk mire vélni a dolgokat… Este elmentem a csajokkal az ipercoop-ba bevásárolni, mivel szombaton portugál est és Beatriz főz 😛 Végül pedig a Van der graaf-ban, a törzshelyünkön kötöttünk ki. Végül 9en lettünk és a szokásosnál több rágcsát kaptunk: mogyoró, chips, tortilla, olívabogyó 😛 Alice pedig hozta a műanyag karikás játékot, amit most korlátok nélkül űzhettünk és még a pultos csajszi is beszállt 😛 Annak ellenére, hogy egy italt terveztünk 1 körül értünk haza – bár tényleg csak egy italt ittunk J Mielőtt eljöttünk, ahogy terveztem, bocsánatot kértem Alice-tól. Mondta, hogy ugyan semmi, ő is gondolkodott rajta, hogy talán nem kellett volna úgy viselkednie, de láttam azért, hogy nagyon jól esett neki és meg is köszönte. Úgyhogy minden rendben! Szombat hajnalra pedig ide is ért a beharangozott ítéletidő :S a délelőtt és a koradélután még okés volt, de az este borzalmas. Megint úgy jött mindenhonnét és mindenhogyan a víz, hogy csak na. Kis meglepetésemre és még nagyobb örömömre írt az a magyar lány, akivel vmilyen szinten a Bátor Tábornak köszönhetően kerültünk kapcsolatba még novemberben. Anno beszéltük, hogy talizunk de ez eddig sajnos elmaradt. Bármennyire furcsa is, de pont a héten jutott eszembe nekem is, hogy írnom kellene neki. Remélem vmelyik közeli hétvégén most már sikerül meglátogatnunk őket. Az ítéletidőről amúgy annyit, hogy azt írta hozzájuk még havat is jeleztek :S amúgy ezen a hétvégén lett volna egy tök híres csoki fesztivál. Alice 8 körül érkezett egy cuki, smile fejes torta kíséretében. Beatriz nagyon ráparázott a vacsira, de felesleges, mert minden nagyon jól sikerült és finom is volt! Előételnek egy petrezselymes, hagymás tonhalas krémet csinált, hozzá pedig bagetteket grillezett úgy, hogy félbevágta őket és sajtot tett közéjük. Isteni volt! A főétel pedig tőkehal volt. Nem tudom hogy készült, de a nagyon apró darabokra összetépkedett hal krumplival volt összekeverve, olivabogyóval a tetején és sütőben volt sütve. Salátával és csipsszel ettük. Szerintem most ettem életemben először tőkehalat. De még egyszer: jár Beatriznek a gratuláció 😉 Az Alice-vel való beszélgetések során az is kiderült, hogy pénteken nagyon szar napja volt, mert valamin nagyon felhúzta magát és még a munkába is nagyon idegesen ment délután és azt mondta mindenki látta rajta, hogy van vmi probléma. Ez azért egy elfogadható indok lehet a tegnapi viselkedésére. Csomót játszottunk: a csirkés tojás lopóst, Bang-eztünk, meg nyomtunk egy angol-olasz keverék Tabut is, amit sikeresen megnyertünk Szilvivel és Alice-vel. Sajnos Adeliának nem volt jó az időpont, így most őt hagytuk ki. Gondolván, hogy még úgyis lesz 3 alkalom, illetve nehéz úgy egyeztetni, hogy mindenkinek jó legyen, múltkor meg Alice volt távol. Amit pedig majdnem elfelejtettem, hogy ezúttal élőben néztük A Dal döntőt 😉 az eredménnyel pedig elégedettek vagyunk, sőt Beatriz meg most már Alice is oda van Freddiért 🙂 Kállayt meg iszonyatosan sajnálom. Nem kellett volna így elbánni vele, ezt nagyon nem érdemelte meg :S amúgy is 90%-ban biztosak voltunk, hogy Freddie megy, tehát erre semmi szükség sem volt. Remélem kiderül vagy majd nyilvánosságra hozzák, hogy mi is történt valójában, de tudom, hogy erre elég kevés esély van. Vasárnap folytatódott az undorító esős ítéletidő, ezért egész nap ki sem moccantunk. Délelőtt Szilvivel jól áttúrtuk az összes Eurovíziós hírt és szomorkodtunk még pár sort szegény Andrison, főleg mikor megnéztük a fb-ra feltöltött videóját. Délután pedig a német Eurovíziós döntőt néztük meg. Mivel mi kb. már hat hete lázban égünk, gondolom ebből kifolyólag Amelie megkérdezte, hogy nem akarjuk-e megnézni a németet is. Bevallom őszintén abszolút nem volt kedvem hozzá, de ha ennyire próbálkozik, akkor gondoltam miért ne. Lehet tényleg volt haszna, hogy elmentek múltkor Szilvivel kettesben beszélgetni. Na, de visszatérve megnyugodtam, hogy nem csak ami dal választónkban vannak érdekes számok. Míg nálunk a 30ból 3ra tudtam azt mondani, hogy tetszik, a németeknél a 10ből jó indulattal 2-re. A német dalban és a színpadban van egyediség, de szerintem nem jelent ránk különösebb veszélyt. Az egész napos bezártságnak köszönhetően pedig a napokban most jól el voltatok látva olvasnivalóval 😉

---

HA HÉTVÉGE, AKKOR ESŐ